ki mint vet, úgy arat

Aki nem vet, nem arat

E: lat. Dum fit pauca seges, pauca metendo leges {Míg a vetésed kicsi lesz, aratáskor keveset fogsz gyűjteni}; Horatius, Satirae 1.3.37: Neglectis urenda filix innascitur agris {Az elhanyagolt földeken olyan haraszt keletkezik, melyet el kell égetni}; Biblia, Ószövetség, Péld 20,4: A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.; Biblia, Újszövetség, 2 Kor 9,5-6: Szükségesnek véltem azért utasítani az atyafiakat, hogy előre menjenek el hozzátok, és készítsék el előre a ti előre megígért adományotokat, hogy az úgy legyen készen, mint adomány, és nem mint ragadomány. Azt mondom pedig: A ki szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat.

◊ – (…) azok, kik munkálodnak, az Isten áldását veszik, de azok nem, kik a restségben élnek. Példának okáért, haszontalan győzedelmet kérni, ha nem akarunk harcolni, bőv aratást kérni, ha nem vetünk. (Mikes K.: Az idő jól eltöltésének módja 138)

R: Ki mennyit farag, annyi a forgácsa; Ki mint veti (az) ágyát, úgy alussza álmát; Ki mint vet, úgy arat; Aki nem szánt, gazt arat; Ritka vetésnek szegény az aratása; Amint veted a pendelyhálót, úgy fogod a keszeget; Ki gyomot vet, gazt arat; Ki mint eszik, iszik [igyék] rá.

L: Jó vetésnek dús az aratása; Aki jó magot vet, jó aratást vár; Nem mindig az arat, aki vet.

D: Ott is arat, ahol nem vetett <mások munkájának az eredményéből, lopásból él; haszonleső, kapzsi>

◊ Concordia:

(…)

A’ kis dolgokat én nagyra viszem hamar,

Nem vet, még-is arat, általam és takar.

Minden válogatás nélkül az a’ kinek

Jól kedveznek az Istenek. (Szabó J.: Játék kulcsa, l. RMDE 2. 1286)

◊ Adgy, Uram! szénát-is; adgy egyszer-’s-mind abrakot-is. Add-meg, Uram! azt-is: hogy a’-mit más vetött, és aratott; mü takarícscsuk-bé. (Dugonics A.: Etelka I. 20)

◊ Idejében fogd meg fülét a dolognak,

Üstökén ragadd a kedvező alkalmat,

Hogy ott is arathass, ahol nem vetettél,

Aki korán kel fel, könnyen aranyat lel. (Mindszenthy G.: Légy szorgalmatos, l. Ráth-Végh I.: A könyv komédiája 174)

Ki mint vet, úgy arat (közismert)

E: lat. Quale semen, talis est messis {Amilyen a vetés, olyan az aratás}; Dum fit pauca seges, pauca metendo leges {Míg a vetésed kicsi lesz, aratáskor keveset fogsz gyűjteni}; Cicero, De oratore 2.65.261: Ut sementem feceris, ita metes {Ki mint vet, úgy arat}; Horatius, Satirae 1.3.37: Neglectis urenda filix innascitur agris {Az elhanyagolt földeken olyan haraszt keletkezik, melyet el kell égetni}; Biblia, Újszövetség, Gal 6,7–8: Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is. Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet; 2 Kor 9,5–6: Szükségesnek véltem azért utasítani az atyafiakat, hogy előre menjenek el hozzátok, és készítsék el előre a ti előre megígért adományotokat, hogy az úgy legyen készen, mint adomány, és nem mint ragadomány. Azt mondom pedig: A ki szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat.

◊ Amint veted a pendelyhálót, úgy fogod a keszeget, mondja a halászember ugyanarra, amire a szántóvető evvel a szóval él: „ki mint vet, úgy arat”. (Herman O.: Halászélet, pásztorkodás 106)

◊ (…) Roth fagyosan megfenyegetett, hogy vigyázzak magamra, mert „ki mint vet, úgy arat”. Ezt azonban nem a pénzre értette … (Nők Lapja, 1986. szept. 30)

◊ Az aszfaltot a még múlt ősszel elvetett és a téli hótakaró alatt gond nélkül áttelelt szemét borította.

A mi koszunk… – hatódott meg ettől a humorista, s eszébe jutott a régi bölcsesség: „ki mint vet, úgy arat”. (Ludas Matyi, 1987. ápr. 8. 10)

◊ Minden életnek megvannak a maga szépségei. Az öregség az ifjúság szüretje, s ki mint gazdálkodott, úgy arat. (Atomerőmű, 1990. okt.: 5)

P: Ki mint nedves, úgy a patkány (ki mint wet, úgy a rat). (kifacsart 1999: 46)

Ki mint vet, úgy nevet. (dakota 2000: 486)

Ki mint veti ágyát, úgy arat. (Timár Gy. 1986: 133; egysoros; móka 2001: #2786)

Nem a földtörvénytervezetről jut eszünkbe

Ki mint nem vet, úgy nem arat. (Új Ludas, 1990. szept. 4. 1)

R: Ki mint veti (az) ágyát, úgy alussza álmát; Aki nem szánt, gazt arat; Aki jó magot vet, jó aratást vár; Ritka vetésnek szegény az aratása; Jó vetésnek dús az aratása; Amint veted a pendelyhálót, úgy fogod a keszeget; Aki nem vet, nem arat; Ki gyomot vet, gazt arat; Ki mint eszik, iszik [igyék] rá; Ki mit főz, egye meg; Ki mennyit farag, annyi a forgácsa.